Címke: digitális fáradtság

  • Már nem úgy reagálnak a vevők, mint eddig – a vásárlói burnout első jelei

    Már nem úgy reagálnak a vevők, mint eddig – a vásárlói burnout első jelei

    „Miért nem hozza ugyanazt az eredményt a kampányom, mint egy évvel ezelőtt?” Ilyenkor rögtön az algoritmust vagy az ajánlatodat gyanúsítod, pedig nem biztos, hogy ezzel a kettővel van probléma.

    Az Epsilon 2025-ben publikált egy felmérést arról, milyen hatása van az ismétlődő hirdetéseknek az emberekre, a vásárlási hajlandóságukra. A kutatásban arra jutottak, hogy a megkérdezett amerikai fogyasztók 88%-a észreveszi az ismétlődő reklámokat, és saját bevallásuk szerint ezekbe 53%-uk a közösségi médiában fut bele.

    A hatás viszont tanulságosabb.

    A kutatás alátámasztotta azt, amit kvázi magadon is észrevehetsz, hogy minél többször látják az emberek ugyanazt a hirdetést, annál immunisabbá válnak rá. Sőt, ami még rosszabb, a megkérdezettek 84%-a azt állította, hogy idővel már nem is szívesen reagál a célzott pusholásra. Elég magas arány (76%) pedig azt mondta, hogy azokkal a márkákkal kapcsolatban erős fenntartásai lesznek, amelyek állandóan megjelennek a feedjükben.

    Akik pedig ezen felül úgy érezték, hogy nem nekik szóló ajánlattal bombázták őket, úgy döntöttek (58%-ban), hogy egyszerűen nem hajlandóak megvenni a promózott terméket vagy szolgáltatást, mert besokallnak a reklámoktól.

    A rengeteg és ismétlődő inger egyszerűen kiégeti a fogyasztókat.

    Miért égtek ki a vásárlók?

    A vásárlói burnout igazából csak egy hangzatos gyűjtőfogalom. Valójában digitális fogyasztói fáradtságnak, reklámfáradtságnak vagy közösségimédia-fáradtságnak hívja a szakirodalom ezt a jelenséget. Itthon nem egészen egy éve kezdtek el üzleti site-ok foglalkozni a témával.

    A kiégést a modern fogyasztói környezet, különösen az e-kereskedelem okozza, hiszen az folyamatos ingerek- és döntések nyomást gyakorolnak az agy jutalmazó, figyelmi és stressz szabályozó rendszereire. Azaz: az idegrendszer tartós túlterhelés alá kerül.

    Vegyünk pár hétköznapi példát, úgy könnyebb lesz megérteni, hogyan terhelődik túl az idegrendszer a mindennapokban.

    Amikor:

    • árakat hasonlítasz össze,
    • véleményeket olvasol,
    • árakciókat figyelsz,
    • vagy termék között böngészel, akkor az agy döntésekért és mérlegelésért felelős része (a prefrontális kéreg) aktívan dolgozik.

    Csak gondolj bele, hogy egyetlen nap mennyi döntést kell meghoznod! Kezdve azzal, hogy milyen feladatokkal fogsz foglalkozni aznap a vállalkozásodban (és ezeket mi alapján priorizálod) egészen addig, hogy adott hozzávalókból milyen vacsorát főzöl majd a családodnak, amit mindenki szívesen megesz.

    Nos, erre jön rá egy olyan impulzív online környezet (weboldalak, streamingek, social media, stb.), ahol a lehetőségek gyakorlatilag végtelenek, és ahol még több döntést akarnak kierőszakolni belőled. Vegyél meg valamit. Iratkozz fel valahová. Csatlakozz egy csoporthoz. Próbálj ki valamit. Nézd meg ezt.

    A megcsömörlött magyar vásárló

    A hazai gazdaságot jelenleg is magas infláció, jövedelmi- és politikai, valamint egzisztenciális bizonytalanság jellemzi, és ezek a már említett digitális fáradtságon felül, állandó mikro-stresszt okoznak a magyarok többségének mindennapi döntéseiben.

    „Most vegyem meg, mert később drágább lesz?” ,„Ha legközelebb meghirdetik a programot, akkor is lesz rá pénzem?” – szerintem ezeket a mondatokat szolgáltatóként te is hallottad már. Esetleg te magad is mondtad már, amikor egy program vagy termék után érdeklődtél.

    A hazai e-kereskedelmi és közösségi média környezetben különösen erős az árérzékeny marketing és a FOMO-kommunikáció, ami lényegében csak még tovább fűti a digitális fogyasztó fáradtságot.

    Ezért fontos időben felismerni a digitális fáradtságot

    Miért tartom megkerülhetetlennek, hogy UX/UI designerként marketingkommunikációs témával is foglalkozzak a blogon?

    Nos, azon egyszerű okból, mert a digitális (fogyasztói) fáradtság negatív hatásai, vagyis a közönyösség, átgyűrűzik a webhelyekre és kihat a konverzióra.

    A komplett kampányodat haza tudja vágni (mint a fent idézett amerikai kutatásból is látszik), ha nem veszed figyelembe, milyen lelkiállapotban vannak most a potenciális vevőid.

    Agyatlanul rátaposni az árakcióra és a FOMO-pedálra még akkor is, amikor a célcsoportodat látszólag „semmi sem érdekli”, az nem igazán fog elvezetni a vágyott eredményig.

    Ha azt látod, hogy jelentősen visszaesett az érdeklődés a szolgáltatásod vagy digitális terméked iránt (ezzel azt is feltételezem, hogy eddig nem volt ennyire küzdelmes a vevőszerzés), akkor ideje hangnemet váltanod.

    Próbáld magadra vonni a figyelmet!

    Végtelenül boldog voltam, amikor az általam követett social media marketingesek közül először Tantos Lilla (Business Csajok) beszélt nyíltan a közösségi médiában (fokozottan) megfigyelhető digitális fáradtságról. Egy esettanulmány webinárt tartott a 100 napos videós kísérletéről, és egy nagyon őszinte blokkot szánt ennek a témának.

    A következtetésünk hasonló, ezért ha részt vettél a legutóbbi webináriumán, akkor biztosan találsz majd közös pontokat kettőnk tanácsai között.

    Kezdem a nehezével:

    • Olyan ajánlatba csomagold a szolgáltatásodat vagy digitális termékedet, ami mellett könnyű elköteleződni!
      A pilot programok (a feliratkozóim tudják, hogy nálam készül egy), a basic verziók olyan kis értékű ajánlatok, amelyeket nem kell napokig mérlegelni. Ezzel leveheted a vevők válláról a döntéshozatallal járó stresszt. (Fentebb írtam róla, miért fontos ez.)
    • Olyan ajánlatba csomagold a szolgáltatásodat vagy digitális termékedet, amit idő- vagy létszámkorlát köt!
      Tudom, ez visszaidézi a cikkben sokat kritizált FOMO-t, de ennek egy okosabb felhasználásra szeretnélek biztatni. Gondolj erre úgy, hogy ha az ajánlatodat korlátozásokkal hirdeted meg, akkor ahhoz hozzájutni kiváltságos érzés. A kiégett vevő így önbizalom boostot kap tőled.

    A másik, hogy akár a közösségi médiában, akár az ajánlatodat igénybe vehető landing oldalon ne félj személyesebb hangnemet megütni.

    Tedd a marketingüzeneted részévé a saját meglátásaidat olyan mértékben, ami neked még éppen kényelmes. Aláírom, ez eléggé komfortzónán kívüli élmény.

    A személyesebb hangnem fókuszában állhatnak:

    • szakmai vagy személyes sikerek / kudarcok
    • tanulságok egy ügyféltraszformáció során
    • megfigyelések és önálló véleményed az iparági trendekkel, jóslatokkal kapcsolatban
    • emlékezések arról, mi jelentett kihívást korábban a területeden és ez hogyan néz ki / hogyan gondolsz erre a mából

    Az élménymesélés erejével, az önálló gondolataid közvetítésével, az emberközeli jelenléttel tudod megragadni a kiégett emberek figyelmét a digitális fáradtságban.

    Szerintem ez lesz az előttünk álló időszak legnagyobb versenyelőnye az értékesítésben, akármilyen digitális felületről legyen is szó.

    Emberiesség. Egyszerűség. Bizalom. 


    Júniusban a fogyasztói burnoutról fog szólni a Neuro Design. Cikkekben, Instagram-posztokban (végre újra!), és a leveleimben is ezt a jelenséget fogom körbejárni. Szóval, ha érdekel ez a téma, ne felejts el feliratkozni!