Ne (kizárólag) feliratkozásért cserébe adj ingyenes cuccokat. Fordítsd meg a dolgot: először adj freebie-t, és csak utána kérj email címet.
Hogy mi? Nem elírás, jól olvastad. Máris kifejtem, hogy miért és mikor érdemes megfordítani a dolgot.
Szóval: az online marketinggel foglalkozó anyagok többségéből azt tanultuk meg, hogy gyártsunk egy pöpec csalit, majd rakjunk mögé email automatizmust, hogy a feliratkozóink non-stop, kényelmesen hozzáférjenek a cuccunkhoz a webhelyen.
Az alapokkal nem áll szándékomban vitatkozni, hiszen hasonló folyamataim nekem is voltak. Viszont van egy jóval eredményesebb megközelítés, amire szolgáltatóként érdemes volna nyitottnak lenned. Vagy legalább megfontolnod, milyen esetekben alkalmazhatnád.
Mi történik a felhasználóval, amikor feliratkozó formmal találkozik?
A gyakorlat általában az, hogy űrlap elé írnak egy megkapó címet a csalival kapcsolatosan, esetleg valami kiegészítő szöveget azzal, hogy „nyugi, innen bármikor le tudsz iratkozni”, majd jön az email + keresztnév mező – na meg a „feliratkozom” gomb. És… és formailag ennyi.
Ez idáig nagyjából rendben is van.
Csakhogy, ha nem a megfelelő helyre rendezed ki ezt az űrlapot (a felhasználó nem találkozik vele a honlapodon), vagy nem a megfelelő időben teszed a szeme elé (a felhasználó találkozik a formmal, de nem elégszer, vagy nem jól időzítve), akkor nem fog feliratkozni.
Az emberekben több kérdés, kétség megfogalmazódik, amikor egy ilyen űrlappal találkoznak.
- Kell-e nekem ez a freebie egyáltalán?
- Megbízom-e ebben a weboldalban?
- Mi van, ha csak a fizetős cuccra akarnak átterelni a freebie-ben, és amúgy semmi érdekeset nem ír / mond?
Itt jön képbe a behavior (viselkedés) design.
Adj ingyen, hogy kapj – reciprocity a viselkedés designban
Ha valaki ad neked valamit, szívesebben adsz neki vissza. A szívesség, a segítség, a gesztusértékű ajándék erős és tartós érzelmi elköteleződéssel jár.
Nincs ez másként a weben sem.
A viselkedés designt alapul véve tehát: nem a feliratkozást kell „kierőszakolni”az ingyenes cucc előtt, hanem pont, hogy meg kell fordítani a képletet. Először adj nyíltan, könnyen elérhetően valami hasznosat jófejségből, aztán kérd meg a felhasználót, hogy a bővebb tartalomért adjon címet, ahová elküldheted a továbbiakat.
Nem is kell nagy dolgokra gondolni. És ígérem, hogy a meglévő csalidat sem kell újraszerkesztened a 0-ról. Egyszerűen csak mutasd meg, mivel jár (miért jó neki), ha most feliratkozik ÉS a listán is marad.
- Írj pl. egy informatív blogcikket, amelyben tényleg a legjobb tudásod egy szeletét adod.
- A cikk hosszától függően pedig, helyezd el benne többször a feliratkozó boxodat: „Szeretnéd a teljes e-book verziót további tippekkel?”
Vagy valami hasonló; a call-to-actiont szabd a célodhoz!
Maradj etikus: ne cliffhangerrel érjen véget a blogposzt, mert kontraproduktív!
Sokkal szívesebben hagyják majd meg az email címüket, miután látták, mennyire jártas vagy az őket foglalkoztató témában.
Hol helyezd el a feliratkozó boxot? Az időzítés lényege a viselkedés designban
Klasszikus elhelyezés – a cikk végén
Ehhez vagy nagyon megkapó cikket kell írni, vagy rövidet, hogy a felhasználók többsége találkozzon a poszt végén elhelyezett boxszal. Ha itt van feliratkozás, akkor az egyrészt elég jól jelzi a felhasználók elköteleződését a témád iránt, másrészt pedig ez a legkevésbé tolakodó megoldás.
Scroll, pl. a cikk 40%-nál
Csak azok a felhasználók találkoznak a feliratkozó űrlappal, akik legalább a cikk 40%-át átpörgették már. Veszélye, hogy egyesek azt hihetik, a box után nem folytatódik a tartalom, szóval nagyon ügyesen fel kell hívnod az olvasók figyelmét, hogy ez még nem a poszt vége.
Azt is csinálhatod, hogy ezt párhuzamosan használod a cikkvégi elhelyezéssel. (Nem lesz tukmálós, hidd el!) Hogy popup-pal vagy beágyazással csinálod-e, igazából rajtad áll. Teszteld, melyik hoz több feliratkozót.
Beágyazás az oldalsávban
A cikk végi elhelyezés helyett a bejegyzés oldalsávjába is teheted a boxot. Mobilon (beállításoktól függően, de jó eséllyel) amúgy is a szöveg legvégére kerülne a sidebar, míg asztali gépen megteheted, hogy fix pozira állítod, így a box tovább „úszik” a felhasználóval, amikor görget. Okos megoldás, mert így mindig a szeme előtt van a feliratkozó box.
Exit popup
Utoljára hagytam, mert az én tapasztalatom az, hogy az ún. bannervakság miatt a többség kinyomja a kilépési szándék hatására felugró ablakokat. Ugyanaz a javaslatom, mint a scroll esetében: teszteld le, hogy a te felhasználóid szeretik-e.